Balog Zoltán: közös európai teher a diktatúrák öröksége

A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencián augusztus 19-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A különbségeiktől eltekintve “két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában” – fogalmazott Balog Zoltán. Hozzátette: “amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. Mint mondta, a szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai leomlása után pedig máig “számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét”. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni kell abban, hogy azokat megragadja.

Balog Zoltán fontosnak nevezte, hogy “a jövő érdekében beszéljünk a múltról”, és “akkor szóba fog állni velünk a következő nemzedék”, ami nélkül nem lesz békés, biztonságos és igazságos Európa. Mint mondta, ha európai témává kívánjuk tenni a rendszerváltoztatást, akkor szükségünk van a németek, különösen a keletnémetek segítségére, akik két diktatúra után ápolják a szabadságot. Kiemelte: a negyedszázada történt események résztvevőinek nem adatott meg a külső szabadság, a belső azonban igen, amelynek megőrzésére ma is szükség van.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra utalt: a páneurópai piknikkel a 20. század során harmadszor került a város a világ figyelmének középpontjába; az első alkalomként az osztrák-magyar határ meghúzását, másodikként a határ 1956-os megnyitását említette. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, “nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat.”Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” , fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban. Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada, ezen a napon a magyar-osztrák határon megnyílt az a kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra. ”A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság, amelyről 25 éve itt bizonyságot tettek”, fogalmazott Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke az eseményen.   

Zárszavában Szájer József  fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke azt hangsúlyozta, a páneurópai piknik kiemelkedő voltát mutatja, hogy szabad polgárok, szabad akaratukból, együttes elhatározással, dacolva a hatalommal, a semmiből hozták létre a rendezvényt. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának egyetlen eseménye sem fejezi ki úgy a szabadságot és az iránti vágyat, mint ez a piknik. Hozzátette: sok szereplő ismert, de ugyanúgy számtalan névtelen hőse volt az eseménynek, akárcsak a városi szabadság 1277-es kivívásának vagy az 1920-as népszavazásnak. A negyedszázaddal ezelőtti kor elvégzetlen feladatának, adósságának nevezte, hogy “mindenki közelebb megy a másikhoz”, figyelve rájuk, az általuk vallott értékeikre. 

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula